A Legdrágább Nagymamánk

Az ember élete szép lassan elhalad,                                 
S emlékül csak egy vers marad,
Melyet Neked írtam könnyekkel küszködve.
Remélem boldog vagy ott fent, békében, örökre.
Van, mit sosem tudtam neked elmondani,
Van, mit többet kellett volna veled tudatni.
Hogy vannak, kik téged e Földön nem felednek.
És örökre, teljes szívükből, nagyon szeretnek.

Tiszta szívvel remélem, látsz engem,
S onnan fentről vigyázol ránk,
Ha már nem lehetsz mellettem,
Remélem tudod, hiányzol ám!

                                                                                          

Nagymamám emléke                                                    
Nagymama, Te drága jó lélek,                                                                                                            
Bárhogy nyújtózom, többé el nem érlek,
Mert közénk állt a föld, a víz, s az ég,
De hiszem hogy a mennyekben találkozunk még.

Nagymama, többé nem látlak jónak, s szépnek,
A világot nélküled már nem látom épnek,
Mert megtört bennem a világi szeretet,
Mi veled együtt élt, s igazán csak benned létezett.

Nagymama, Te értetted a sanyarú létet,
S bár soha senkitől nem kérted,
Tovább viszünk szívünkben, s feledni nem fogunk,
Egy ilyen áldott emberhez méltóak lenni nem tudunk.

Nagymama, kérlek néha nézz le ránk,
Uram, hallgattasson meg bús imánk,
Találtasson meg az örök boldogság, nyugalom, béke,
Legyen nekünk áldott Nagymamám emléke.


Emlékezem a Drága Nagymamámra aki ma egy éve távozott el közüllünk és akinek emléke mindig bennünk marad és e gyertya mindig érte ég, ami soha nem alszik ki!
Nagyon hiányol kicsi Mama és mindig szeretni fogunk!!!

Czikó Mária Emlékére!!!